Mai mese a falusi életről

Van az a pillanat, mikor azt érzem, hogy semmi értelme annak, amit csinálok. Mikor hiába harcolok valami ellen, az csak bekövetkezik. És az a legrosszabb ebben, hogy előtte mindig úgy néz ki, mintha javulna. És akkor romlik el végleg, amikor már azt hiszem: a nehezén túl vagyunk.Sokan…

így belejöttem, akkor még elmesélem azt is, hogy ismét totálisan átrendeztük a házat, és ember épített bele az áldott jó szomszéd bácsi segítségével egy csomó új falat, és lett nekünk rendes előszobánk, és kisebb, de funkcionálisabb étkezőnk, és külön nyílós-nem…

Szeretnék reflektálni a korábbi, lámpaburás posztomra is, csak mert most beleolvastam, és rájöttem, hogy ugyan majd fél évvel később, de mégiscsak lett lámpaburánk, és szeretném megosztani, hogyan is kell az ilyesmit csinálni.Az történt, hogy szükségünk lett egy csíptetős…

A másik nevemre akartam váltani, aztán valahogy mégis ránéztem ennek a blognak a statisztikájára, és azt láttam, hogy július 17-én valaki(k) szinte együltő helyé(ük)ben végigolvasta(ák) az egészet. Oké, más blogjával (itt a reklám helye: lustanyu volt az) én is…