Mai mese a falusi életről

...van az, hogy kicsit hiányzik a régi ház. Amíg folyamatosan esett az eső, még folyton azt emlegettük emberrel, milyen jó is, hogy nem ott lakunk, hanem már itt, mert ez az állandó víz bizony nem tesz jót az alap nélkül épült, vályogfalú háznak, biztos dohos, penészes, mállik…

Dóri "dolgozójától" (ő hívja így az ovit) kb. húsz méterre, ráadásul buszmegálló-iránt van egy pékség. Nem olyan pékáru-bolt, ahová máshonnan hozzák az eladnivalót, hanem olyan igazi, ahol az üzlet hátuljában kis leselkedés árán láthatóak a pékek, amint a…

Tegnap szabadnapunk volt. Reggel elvittük a csajokat a mamához, mi pedig emberrel kettesben töltöttünk 24 órát. Csak ketten. Csivitelés, nyafogás, hintázás, építőzés nélkül. Mennyei volt. Mintha hirtelen visszaugrottunk volna az időben. Először is, mivel gyönyörűen sütött a…

Még történelemből anno úgy tanultam, hogy a városi levegő szabaddá tesz. Nos, szerintem nem szabaddá, hanem beteggé tesz. Amióta itt lakunk - vagyis idestova majdnem három hónapja - folyamatosan beteg valaki. A lányaim, akik korábban évente egyszer estek át egy, azaz egy darab,…

Arról azért nem volt szó, hogy a városi élet telis-tele van kísértéssel. Az még csak hagyján, hogy útközben a bolt felé - a korábban megszokott két ember és üres utca helyett - elmegyünk két kocsma, legalább négy ipari telephely, egy oktatópálya (tele vannak az utak tanuló…

Arról is fogok majd mesélni, hogyan sikerült ideköltöznünk, és milyen viszontagságok vártak ránk, de hogy ne csigázzam tovább az érdeklődést, jöjjék először az új házunk hevenyészett alaprajza (nem igazán pontos, de azért nagyjából tükrözi, hogy mi hol található.…

Hétfő óta városban vagyunk, épp a célvárosban, anyukáméknál. Tegnap meg a székesfővárosban voltam, vizsgázás, kmk-találkozó és barátosné-szülinévnap ürügyén. És egyre csak gyűlnek bennem a benyomások, amik ennyi évi falun lakás után feltűnnek a városi létről. Itt…