Közel

Visszatértem :-).

Rögtön egy élménybeszámoló, múlt hét végéről maradt el. Az volt eredetileg betervezve, hogy a tavasz örömére elmegyünk biciklizni a csajokkal (mármint emberrel ketten biciklizünk, ők meg ülnek a gyerekülésekben, és élvezik), de a nagy szélre való tekintettel arra módosult, hogy elmegyünk autóval a biciklitúra tervezett végpontjára, sétálunk egyet, és jövünk haza :-). (Na jó, meg lusták is vagyunk, mint az agyag, így ha szél nem lett volna, találtunk volna más kifogást :-D.)

Ez a környék (mármint a Rábaköz) remek kavicslelőhely, épp ezért tele is van kavicsbányákkal. Ez úgy néz ki, hogy fognak egy csomó munkagépet, oszt elkezdenek ásni, és ezt addig folytatják, amíg jó nagy lyukat csinálnak a földben. Ezek a lyukak aztán, a termelés leállása után ott maradnak, további hasznosításra várva. Így lesz szépen lassan, de biztosan itt körülöttünk az ezeregy tó vidéke. Minden falu körül van egy-két-há-sok tavacska, tó, amiből a legtöbb esetben horgásztó válik (fürdésre ezek nem igazán alkalmasak, részint azért, mert eszméletlen mélyek, tíz-húsz méterig meg sem állnak, a parttól befelé nagyon gyorsan mélyülnek, részint mert rém hideg a vizük, tartós harminc fokban is tizenfokosak, részint meg mert a mederben általában rengeteg szemét is van, betonkoloncok, ottfelejtett rozsdás vasak, miegyebek). Így járt a falunk melletti tó is, a tulajdonosa alapított egy horgászegyesületet (azt hiszem, himodi horgászegyesületnek nevezik, de nem vagyok benne biztos), a tagok, akik szép éves tagdíjat fizetnek, kialakíthattak maguknak a tó partján saját stéget-horgászhelyet, és ott lógathatják a pecabotot. Évente egyszer-kétszer horgászversenyt is rendeznek. A tavat rendszeresen betelepítik halakkal, szóval utánpótlás is van, csak - ahogy egy ott horgászó helyi illetőtől megtudtuk - rettenetesen elszaporodtak a törpeharcsák, amik megeszik a kis halakat, amiből ugye, a nagy halak lennének a telepítés után...

Ettől még a tó maga gyönyörű.

 Van rajta egy kis félsziget, pici földnyelv köti csak össze a parttal, van rajta tűzrakóhely, sok-sok fa, kész vadregény.

Anno ember céges bográcsolós bulikat is csinált itt, mikor még a kettővel ezelőtti munkahelyén dolgozott. A tulajdonos jutányos áron bérbe adja, a helyi kocsma vezetője visz ki asztalokat-padokat, evőeszközt, mindenféle italt bizományba (tehát csak az elfogyasztott mennyiséget kell utólag kifizetni), a szintén helyi mobil vécés meg biztosítja a higiéniát :-). Könnyen, gyorsan megszervezhető, olcsó, és húsz-harminc-negyven ember nagyon jól tudja ott magát érezni, a természet lágy ölén. Még a folyton elegáns francia ügyvezetőnek is tetszett...

Tetszett a csajoknak is. Bebarangoltuk a félszigetet, aztán elindultunk körbe a tó körül. Megfigyeltük az öblökben az ebihalakat, néztünk pillangót.


 Orsi szavával "csavajgunk".

Kellemesen fújt a szél, sütött a nap, alig volt rajtunk kívül valaki kint, a táj meg gyönyörű. Szülőhelyem, az Alföld számomra azért elbűvölő, mert amerre csak nézünk, legfeljebb csak egy-két facsoportot látunk, ahol - mára már sajnos teljesen elhagyott - tanyák rejtőznek. Itt viszont az a szép, hogy mindenütt ligetek, erdőfoltok törik meg mezőgazdasági művelés alatt levő földek tábláit, itt egy folyócska, ott egy tó bújik meg. Virágok, kék ég, felhők, madárcsicsergés, mi kell még? :-)

A tótól nem messze áll az a fa, amibe első errejárásunkkor beleszerettem (mármint mikor anno jöttünk ide házat nézni), és azóta is minden évszakban szeretem megnézegetni. Még mindig nem tudom, konkrétan milyen féle-fajta fa, a helyiek is csak csodafaként emlegetik, mert olyan nagyon szép. Még sosem szálltam ki a kocsiból, hogy közelebbről is megcsodáljam, ezt az élményt arra tartogatom, ha végre költözünk, és utoljára búcsúzom el ettől a tájtól...

Ő az, bár ez a kép régebben, még levélbontás előtt készült:

 

Címkék: hangulat falu látnivaló élménybeszámoló

A bejegyzés trackback címe:

https://eletfalun.blog.hu/api/trackback/id/tr541101363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kurugla 2009.05.04. 17:52:48

Helló! Vagy gyertyán, vagy kőris! A levelét kellene látni! A höveji tavaknál voltatok-e már? Ha esik az eső, menjetek el csiperkét szedni a legelőre!

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.05.04. 18:12:08

@kurugla: Majd fényképezek levelet is :-). A höveji tavaknál is voltunk már, tervezzük, hogy megyünk még bicajjal is (hehehe). Viszont csiperkét biztos nem fogunk szedni, egyfelől én magam sem vagyok az a gombaszedős típus (örökké rettegnék, hogy milyen mérges galócát szedek le), másfelől meg a két lánnyal ez gyakorlatilag lehetetlen :-).

tüncite 2009.05.05. 18:11:12

Mi már egészen kicsi korunktól jártunk anyáékkal gombázni :) a mai napig imádok az erdőkben lófrálni :) és sokkal ízletesebb is mint, a boltiak :)

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.05.05. 21:37:19

@tüncite: Lehet, hogy nálam ez a baj, a szüleim sem azok a gombászós típusok :-). Mint említettem, városi lány vagyok, ott meg aztán nem sok gombászni való akadt :-).

tüncite 2009.05.06. 09:03:59

@m e o w: :) sosem késő elkezdeni :P