Kalandok Földhivatalföldén

A most következő történet hosszú lesz, elég messziről indul, és a végére alkalmas lesz a vérnyomás kellemetlen szintre történő emelésére, úgyhogy az erre hajlamosokat óva inteném a fogyasztásától.

Amikor 2001-ben megvettük ezt a házat, az ügyvéd előtt szembesültünk azzal, hogy kicsit kuszák errefelé a tulajdonviszonyok. A házunk egy "közös udvar" elnevezésű földdarabon áll, mellettünk egy üres telek és a szomszédunk (azaz három külön, kerítéssel elválasztott telek) összesen nyolc darab helyrajzi számmal rendelkezik. Az eladó akkor átadott egy 1988-ban keltezett megosztási vázrajzot (amin be van rajzolva a kerítés is, meg hogy melyik helyrajzi számhoz pontosan mi tartozik), hogy ő is ezzel vette meg. Az ügyvédnőnk akkor felsikoltott, hogy de hiszen az ilyen megosztási vázrajzok csak egy évig érvényesek, de majd ő elintézi nekünk, hogy meg legyen osztva a földhivatali nyilvántartásban is ez a három telek egymástól, ne legyen közös udvar a megjelölése, mert ugye annak mindig túrós a háta.

Kicsit visszakanyarodva az időben (hogy a későbbiek is érthetőek legyenek): a szomszéd nénitől kérdezgettem, hogy is voltak itt a házak-kertek, miért van ez így, egyben a három. Azt mesélte, hogy mikor 1968-ban ő ideköltözött, már pontosan így, három részben állt - kerítéssel elválasztva - a három telek, akkor még a most üres telken is állt egy ház, ami kb. a miénkkel lehetett egyidős, és azelőtt nem sokkal épült az övék, egy hagyományos sátortetős kockaház, ami akkoriban divatos volt. A nyolcvanas évek végén, amikor a férje meghalt, még ő készíttette ezt a bizonyos megosztási vázrajzot, belekerült vagy százezer forintjukba, hogy kijöttek és felmérték, elkészítették, és már akkor is úgy volt, hogy a nyolc helyett a három különálló telek három különálló helyrajzi számot kap. Fizettek ők egy ügyvédet is vagy két évig ennek érdekében, ám mégsem történt semmi.

Na, hát a mi ügyvédnőnk biztosan csinált valamit, mert 2003 év elején kaptunk egy határozatot az illetékes építésügyi hatóságtól, amelyen jogerősen engedélyezik az ilyetén - az 1988-ban készült, 2001-ben újra hitelesített, felülbélyegzett vázrajz alapján - telekalakítást. Még egyszer mondom: papírunk van arról, hogy ezt a telekalakítást a hatóság jogerősen engedélyezte. Halkabban jegyzem meg: azt a telekalakítást, ami akkor már legalább negyven éve megvolt, amit az adás-vételek, öröklések során a földhivatalban mindig mint létezőt kezeltek. Tehát amikor 2005 környékén meghaltak az üres telek akkori tulajdonosai, a hagyatéki eljárásban az ő telkük szerepelt csak, szó nincs közös udvarról vagy egyébről (más kérdés, hogy a földhivatal a mai napig úgy tartja nyilván, hogy az üres telken áll egy nyolcvan négyzetméteres ház, amit nem tudom pontosan, mikor, de legalább 9 évvel ezelőtt lebontottak).

Eddig érthető? Remélem, mert a bonyodalmak még csak innentől kezdődnek. Múlt hétfőn ember bement a területileg illetések földhivatalhoz, kikérni a hiteles tulajdoni lapot a mi házunkról, és egy nem hiteleset az üres telekről (hiszen az ausztrálok kérték, hogy derítsük ki, kitől vehetik azt meg). Itt érte az első pofon: a földhivatal közölte, hogy a vázrajz nem érvényes, a házról kaphat hiteles tulajdoni lapot, de a telekéhez fel kell menni az építésügyi hatósághoz (igen, ez bizony ugyanaz, aki a jogerős határozatot és a pecsétet adta), és a megosztási vázrajzot újra érvényesítenie kell. Kis vérnyomás-emelkedés, egy-két órás sorban állás, miegyéb után bejutott, ott kedvesen közölték, hogy semmi gond, nyomnak rá egy új pecsétet, jövő hétfőre kész az egész, akkor megkaphatja a vázrajzot (vagyis a régit, új pecséttel, amivel újabb egy évig érvényes lesz), és kész. Ember hazajött, mesélte, nekem elszállt az agyam, mert ő csak a vázrajzról tudott, de én előkerestem a jogerős határozatot. Következő hétfőn (ami ugye az ügyvédnél történő szerződés aláírásának napja is volt) visszament a hivatalba. Mikor bement, épp akkor szedték elő a papírjainkat (vagyis az elmúlt egy hétben egyáltalán nem nyúltak hozzá, ígéretükkel ellentétben), így kapóra jött neki a dolog: elővette a hatóság által kiadott jogerős engedélyt, hogy akkor ez meg micsoda? Miért kell újra pecsételni a vázrajzot, ha egyszer ezt már egyszer engedélyezték, méghozzá jogerősen? Az ott üldögélő férfi kedvesen rácsodálkozott: jé, hát ezt meg én írtam alá, tényleg. És itt jött az ötölés-hatolás: kellett volna valami beleegyező nyilatkozat, azért nem lett ebből átírt dolog. Ember itt már kellően ideges volt, hogy ne vitatkozzon senkivel, úgyhogy kérte, hogy csinálják meg a vázrajzot, el akarjuk adni, kellene a papír. (Speciel én tudom, hogy tényleg volt mellette egy beleegyező nyilatkozat, amit anno annak rendje-módja szerint aláírva visszaküldtünk az ügyvédnőnek, de mivel ő 2004-ben elhunyt, nem tudom rajta számon kérni, hogy mi is lett annak a papírnak a sorsa. De könyörgöm: más helyeken a jogerős azt jelenti, hogy jogerős, azaz az ellen már fellebbezésnek sincs helye, nem hogy még azt kérdezgessék: beleegyezünk-e? Ráadásul egy természetben kerítéssel határolt, nem vitatott, senki által kétségbe nem vont, legalább negyven éve fennálló telekmegosztásról beszélünk!) A hatósági ember azt ígérte, csütörtökre (merthogy eme hivatalnál kizárólag hétfőn és csütörtökön van ügyfélfogadás, az is csak hivatali időben) kész lesz a papír.

Az mostani adás-vételt intéző ügyvédnőnek átadta ember a fellelhető iratokat, aki ezek alapján ismét rákérdezett, még hétfőn a hatóságnál, hogy most akkor hogy is van ez, mit írjon a szerződésbe. Neki azt mondták (embernek nem, mikor ott volt személyesen!), hogy át kell számolni az adatokat, mert micsoda dolog az, hogy egy 1988-ban keltezett vázrajz van benyújtva. (Megismételném: a valóban 1988-ban kelt vázrajzon volt egy 2001-es hitelesítő pecsét, és egy 2003-as jogerős határozatról szóló pecsét, tehát 15 éves vázrajzra ilyesmi kiadható, 13 évvel elkészülte után változtatás nélkül újból hitelesíthető, de 8 évvel hitelesítés után - ami ugye, azt hivatott garantálni, hogy még mindig ez az állapot áll fenn, tehát a hivatal maga állította nem is olyan régen, hogy ez van - már probléma, hogy nyolcvannyolcas az alapdokumentum.) És persze, azt is közölték, hogy a telek, amit mi a papírok alapján 898 nm-esnek tudtunk, és minden papírján ez szerepel, valójában csak 878 nm. Ezt mondták hétfőn.

Csütörtökön az ügyvédnő rájuk telefonált, azt mondták, nincs még kész a papír, majd hétfőn. Oké, megszoktuk.

Ma felhívta embert egy hölgy a hivataltól, hogy a kért vázrajz elkészült, lehet érte menni, 130.000 forint. Jól tetszenek látni: százharmincezer forint. Kérdezte ember, hogy mi kerül ebben ennyibe? A hölgy azt válaszolta: újra kellett mérni, azért ilyen drága.

Namost. Itthon voltam egész héten. Múlt héten is. A szomszéd is itthon volt egész héten. Múlt héten is. Egy forgalmas útkanyarról beszélünk, ahol a házunk, az üres telek és a szomszéd háza áll, itt folyton jönnek-mennek az emberek, kocsik, ráadásul velünk szemben is laknak jópáran, akik szintén itthon voltak, mivel nyugdíjasok, munkanélküliek. Körbekérdeztem: az elmúlt két hétben senki nem látott egyetlen embert sem, aki akár csak távolról emlékeztetett volna földmérőre, hivatalos személyre, bármire. Ráadásul a szomszéd néni még emlékszik arra, amikor 88-ban készült az eredeti vázrajz: hárman voltak itt, mintegy bizottságként, bejöttek, jegyzőkönyveztek, méregettek, tehát érdemi munkát folytattak. Tessenek nekem megmondani: ha a héten (mert ugye, hétfőn még szó sem volt újramérésről, csak új pecsétről, vagy esetleg újraszámolásról) itt járt volna akár csak egyetlen ember is, aki a telkeinket akarta volna újramérni, nem kellene arról legalább egyetlen embernek tudnia a faluban? Nem kellett volna beengedjük (akár én, akár a szomszéd) a telekre? Nem kellett volna a tisztelt hivatalnak tájékoztatnia embert, mikor ott járt, vagy az ügyvédnőt, mikor tegnap telefonált, hogy hát kérem, igaz, hogy mi pecsételtük, mi érvényesítettük, de mi nem fogadjuk el a saját pecsétünket, és újra akarjuk mérni, ami drága mulatság lesz? Nem kellett volna már akkor közölni, mikor leadta ember a papírt, hogy több lesz a "munka" díja, mint az én egy havi fizetésem, mikor még veszélyes munkahelyen kiemelt, többdiplomás közalkalmazottként dolgoztam?

És még egy kérdés: egy negyven éve változatlanul fennálló telekmegosztás, melyet soha senki nem vitatott, melyet a hatóság mért fel, a hatóság érvényesített 2001-ben, a hatóság (ráadásul ugyanaz az ember, aki most eljárt!) adott rá 2003-ban jogerős telekmegosztási engedélyt, hogy a fenébe tud 2009-re annyira megváltozni, hogy hirtelen újra fel kell mérni? És még egyszer: hogy lehet valamit úgy újra felmérni, hogy a helyszínen senki sem jár?

És ami a csúcs: elolvasva az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a következő derült ki: a területileg illetékes földhivatal/építési hatóság határozatai ellen a megyei földhivatalhoz kell fellebbezni. De mi nem fellebbezni akarunk (hiszen itt nincs határozat, csupán nem kívánunk el nem végzett munkáért, egyetlen darab papírért havi fizetésnek megfelelő összeget kifizetni), csupán panaszt tenni. Megkérdőjelezni, hogy vajon a hatóság mikor mi alapján járt el. Mi alapján járt el, mikor a kilencvenes években történt átruházások, öröklések kapcsán elfogadta a nyolcvannyolcas vázrajzot? Mi alapján járt el, mikor 2001-ben ismét hitelesítette a 88-as vázrajzot? Mi alapján járt el, mikor 2003-ban jogerősen engedélyezte a 88-as vázrajzon szereplő telekmegosztást? Mi alapján járt el, mikor 2009-ben nem vette figyelembe a saját, jogerős engedélyét? Mi alapján járt el, mikor úgy döntött, újra kell számolni, újra kell mérni az állapotot? Ki, mikor, mit mért újra, ami alapján nekünk ennyi pénzt kellene kifizetnünk? Pusztán csak ennyi lenne a kérdésem, és pusztán csak ennyit szeretnék panaszként benyújtani egy felsőbb szervnek, aki ezzel érdemben tudna foglalkozni. De ilyen - legalábbis általam az internetről, törvényekből megtudható módon - nincs. És természetesen a hivatalok ilyenkor nem is dolgoznak, ügyfélszolgálat, e-mailcím nincs, a telefont meg csak hivatali időben veszik fel, ha egyáltalán felveszik.

És még egy poén a végére: mi hivatalosan az 57., a szomszéd az 58. szám alatt lakik, ezt adja ki az önkormányzat, ez szerepel a lakcímkártyáinkon. Ehhez képest a földhivatali (közhiteles!) nyilvántartás szerint mi a 34/d, a szomszéd a 34/a szám alatt lakik. Ember megkérdezte, hogy ez vajon hogy lehet így (az utcákat már nagyon régen átszámozták, tehát nem egy-két éves történetről beszélünk), erre a hivatal embere közölte, hogy ők minden évben felhívják az önkormányzat figyelmét, hogy adjanak be települési rendezési tervet, mert amíg azt be nem adják, nem írják át az új (új?!) házszámokat, az önkormányzat viszont évről évre elmulasztja ennek benyújtását. Azt hiszem, ennél jobb példája nem is lehetne annak, hogyan működnek ma, 2009-ben Magyarországon a közhivatalok. Egy a lényeg: mindent, de mindent nekünk, kisembereknek kell megfizetnünk.

Címkék: problémák kerítés parasztház

A bejegyzés trackback címe:

https://eletfalun.blog.hu/api/trackback/id/tr721391691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BaziJoe 2009.09.19. 16:22:04

Na most akkor szemelyesen be kell menni Hivatalba es megkenni az eloadot. Kb negyede osszegbol siman ki lehet hozni. Mindig elfelejtitek, hogy Magyarorszagon elunk. Szemelyesen felkeresed es megkerded: "nem-e.lehetne-e". Lehet...
Sok sikert

tüncite 2009.09.19. 20:18:03

szerintem érdemes az ilyen ügyekkel a nyilvánossághoz fordulni, erre remek lehetőség a tévé ügyvédje az mtv1 műsorán (kedd este 20:10kor adják)
premier.mtv.hu/Rovatok/Ateveugyvedje.aspx
itt vannak a műsor elérhetőségei. úgy hiszem, hogy egy levelet megér :) sok sikert

inka30 2009.09.19. 23:03:41

Ó, de ismerem én ezt! A Földivatal szerint a G. A. út 46-ban lakom, a valóságban viszont a T. tér 12-15-ben.

Nővér 2009.09.21. 10:56:19

Ha nem történt felmérés, akkor ez lehetne akár nagyértékre elkövetett csalás is, nem?

húsgombóc · http://husgomboc.blog.hu 2009.09.21. 15:05:41

Nem kell megkenni senkit. Rossz tanács.
Jogi útra kell vinni az ügyet, és nem fizetni.
Tudom, hogy ez késleltetheti a folyamatot, de

"Mért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis!"

Tudom, van második sor is. :)

(blogom? a gasztro? - időhiány miatt, de jőnnek a hosszú téli esték, majd töltögetem. :)

ninimimi 2009.09.25. 18:25:07

Pár napja, hogy feleségem, - aki "titokban" már hónapok óta olvassa ezt a blogot - felhívta rá a figyelmemet.
Látom, hogy sikerült eladni a házat, (aminek örülök), de ezzel éppen most veszélybe került a folytatás.
Remélem, bízom benne, kérem, hogy folytatódjon! Olyan ritka ez a meghatóan őszinte, okos hang. Nem baj, ha a cím már nem "illik" majd rá. Szerintem úgyis sokáig vissza fog köszönni ez a 8 év, bárhol legyen is az új lakhely.

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.09.26. 14:29:33

@BaziJoe: @tüncite: @megamen: @Nővér: @húsgombóc: Köszönöm szépen a javaslatokat, még nem tudom, mi lesz. A héten volt benn az ügyvéd is az építésügyi hatóságnál, de olyan bunkó volt vele a pacák, hogy még ő is kiakadt rajta. Vesztegetni egészen biztosan nem fogunk, én már csak a smasszer múltam miatt is gyűlölöm a megvesztegetés minden formáját. 130 ezret fizetni sem fogunk, elvből sem. Szerintem megy egy szép, tértivevényes ajánlott levél a megyei földhivatalhoz, kifogásolván a nem elvégzett munkát és a minősíthetetlen hangnemet, amit a vezető megenged magának az ügyfelekkel szemben. Túl sok eredményt persze nem várok tőle, annyira nem vagyok naiv :-).

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.09.26. 14:32:00

@ninimimi: Nagyon köszönöm, tudom, mindig ezt írom, de végtelenül jól esnek az ilyen kommentek. Nem biztos, hogy kiderül, de valójában sok kétségem van, hogy jó-e, érdekel-e bárkit ez a blog, és amikor ilyen kedves megszólalásokat kapok, az mindig nagy megerősítés nekem. Lesz folytatás, mindjárt neki is állok :-). Csak előbb még rászánom az időt, és rendbe rakom az eddigieket, az arculatváltás nem tett jót a régebbi bejegyzéseknek, kell neki egy kis tuning :-).

ninimimi 2009.09.26. 18:10:26

Kedves m e o w, köszönöm a válaszodat. Most veszek egy nagy levegőt és leírom, amitől a tegnapi bejegyzésem teljes lesz, az abban említett történés rendkívülivé válik. Szinte hihetetlen véletlenné. Pár napja beszéltem egy nem is távoli rokonommal, akivel ritkán szoktam, mert messze laknak tőlünk, és a sors szeszélye, meg minden... Beszélt a kislányáról, a családjáról, akiknek éppen most sikerült eladniuk a házat Himodon, mert a GYES után már nem tud az előző munkahelyén dolgozni, Sopronkőhidán, a börtönben. Este mindezt elmondtam a feleségemnek, akiből ekkor, elakadt lélegzettel csak ennyi jött elő: ne is mondd tovább! Odacipelt a számítógéphez és megmutatta a blogodat, amit teljesen „ismeretlenként”, anélkül, hogy rokonságunkról tudott, tudtunk volna, rendszeresen olvasott. Persze én is rögtön faltam soraidat, függetlenül a sorsszerű véletlentől is igen tetszett – többször morzsoltam el valamit a szemem sarkában. Közben afelől is egyre bizonyosabb lettem, hogy tényleg ti vagytok. Amikor legutóbb láttalak, kb. akkora voltál, mint most a te gyerekeid. Külön történet, miért alakult ez így, de lehet, hogy a blogod, és ez a sorsszerű véletlen az a lökés, ami átlendít minket egy buta határon, ami évtizedek óta létezett. Remélem, így lesz! Szinte az egész mai napot régi képek és emlékek böngészésével töltöttem, a szobátok falán a nagymamám óvodáskori képét is felfedeztem, de a neten megtaláltam Öcsi Bácsi iskolai névadóját, szobrának e havi avatását is... Nagyon szívesen mondanék többet is, csak nem tudom, szánsz-e többet a nyilvánosságnak. Gondolkodtam, hogy mindezt ne édesanyádnak meséljem-e el először, de aztán feleségem unszolására döntöttem így, hogy ide írom le. Talán mi, egymás közt elkezdve többet tehetünk. A bejegyzéseidből legalábbis így gondolom. Megadom az e-mail címemet, amire ha válaszolsz, írok még részleteket, és küldök családi képeket. Bízom benne, hogy a NET újabb csodát tett!
enilaci@gmail.com

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.09.26. 22:48:32

@ninimimi: Szia Rokon! :-) Illetve, talán a csókolom jobban illene, szerintem utolsó találkozásunkkor még így köszöntem :-). Anyukám mesélte, mert Tuckó nénire, az ott töltött időre halványan emlékszem ugyan, de rád már sajnos nem. Tényleg ezer éve nem találkoztunk. Szerintem be kellene pótolnunk, még míg közel lakunk egymáshoz. Kérlek, kérdezd meg a feleségedtől, lenne-e kedve élőben is megnézni a házunkat, amiről hónapok óta olvas "titokban" :-). És ha igen, akkor október közepe felé (addig itt leszünk anyáéknál) beszéljünk meg egy mindannyiunknak megfelelő időpontot. Ennyi év után jó lenne élőben újraismerkedni egymással...

ninimimi 2009.09.27. 20:13:38

Megkérdeztem, lenne kedve élőben is, és nekem is. Köszönjük. Különben most vagyunk közelebb egymáshoz kb. 200 km-rel - ha jól értem, október közepéig. De nem baj, össze tudjuk kötni a látogatást egy soproni úttal. Az október 17-i hétvége kivételével - amikor az ország másik végében leszünk - szinte minden jó.
enilaci@gmail.com

m e o w · http://eletfalun.blog.hu/ 2009.09.30. 22:26:31

@ninimimi: Elnézést, valamiért arra asszociáltam, hogy Sopronban laktok, anyukám homályosított fel másnap, hogy nem. A részleteket megbeszéljük e-mailben, csak érjünk haza végre, apukám gépét nagyon nem szeretem :-).