Tegnap óta forr bennem a méreg, úgyhogy most terápiásan kiírom magamból. Tessenek csak nyugodtan átugrani, de aki elolvassa, az kérem, reagáljon rá: most igazam van, vagy igazam van?!

Felhívott tegnap az egyik ingatlanügynökünk (a másik még erre sem szokott vetemedni). Először azt hittem, hozni akar valakit, de kiderült, hogy csak beszélgetni akart velem. Arról akart meggyőzni, hogy ő igazán mindent megtesz, de hát egyfelől most alig-alig vannak vevők, pedig a május szokott az igazi dömping lenni, amikor sorban állnak az érdeklődők (ezt én is tudom, szoktam olvasni ilyen témájú cikkeket). Másfelől viszont... na, és ezen durrant el az agyam.

Eddig összesen (tavaly augusztus óta) három érdeklődőt hozott hozzánk (az utcáról ennél kettővel többen estek be hozzánk házat nézni). Én mindegyik után kérdezősködtem tőle, hogy vajon mi nem tetszik a kedves érdeklődőknek. Most aztán megkaptam, elmondta. Merthogy ő hiába mutatja meg a házunkat, a szűkebb érdeklődési körbe ezt senki nem vonja be. Azt mondják, hogy sötét, meg hogy nagy hátránya, hogy egymásból nyílnak a szobák, át kell járni rajtuk...

És ezen azóta is dühöngök. Ez itten egy régi parasztház. Egy régi, hosszú parasztház. Iderakom még egyszer az alaprajzot, abból is jól látszik, hogy ennél klasszikusabb háromosztatú parasztházat keresve sem lehetne találni (a konyha-fürdőszoba régen istálló volt, azért háromosztatú, mert az előszobánál volt a bejárat, régen az volt a konyha, a mostani hálónk volt a lakószoba, a nappalink a tisztaszoba, oszt passz).

Annyit átalakítottunk rajta, hogy elkülönítettünk egy külön kis hálószobát (nálunk ezt használják most a gyerekek, de régebben mi is aludtunk benne, isteni, keletre néz az ablaka, a kelő nappal lehet együtt kelni), az eléggé szeparált, nem kell átmenni rajta. A nappalin sem kell átmenni sehová. Igen, van egy szoba, amin át kell járni, ha valaki a konyhába igyekszik, de nem muszáj, hogy az legyen a hálószoba, sőt. Amíg nem voltak kölkek, mi azt használtuk dolgozó-társalgó szobának, annak is remekül bevált. De amikor az volt Dóri szobája, akkor meg esténként egyszerűen körbejártunk, kimentünk az egyik ajtón, bementünk a másikon, nem volt olyan nagy cucc. Aki meg nem akar megfázni, az - bár szerintem ez barbárság - végső esetben beüvegeztetheti a tornácot, és járhat körbe-körbe. Ennél sokkal de sokkal rosszabb elrendezésű panelek is vannak, hát nem?
A másik meg a sötétség. Ez egy parasztház, egy 130 éves parasztház. Akkoriban nem volt szempont, hogy legyen elég fény a házban, látástól vakulásig dolgoztak kinn, a földeken, vagy akárhol, a házban aludtak, ettek, legfeljebb gyertyát-lámpát gyújtottak. Nem, tényleg nincsenek óriási ablakok a házon. De a nappali nagyon világos, déli ablakokkal, a lányok szobája megint nagyon világos, mert arra a kicsi szobára elégséges egyetlen ablak a világossághoz. Igen, a hálószobánk tényleg sötét, és a konyha sem az a kimondott fényár. Valóban. De vajon mit kellett volna tennünk? Megerőszakolni ezt a szép kis parasztházat, és óriási ablakokat beépíteni? Vagy lakhatatlanná tenni azzal, hogy olyan falakra is teszünk ablakokat, ahová amúgy normál esetben szekrényt, bútort szántunk? Mi azt választottuk, hogy maradtak az eredeti ablaknyílások, viszont a lakás minden pontját bőségesen elláttuk helyi világítással. A konyhapult felett végig lámpák vannak, az asztal felett ott a lámpa, a hálószobában a mennyezeten két, a falakon körbe még három lámpa található. Ha szükséges, mindenhol, ahol csinál valamit az ember (asztalnál, foteloknál, ágynál), kapcsolható elégséges fény.

Tudom én, persze, hogy ez a "lakjunk parasztházban" egy rétegműfaj. És hogy ebből is kétféle létezik, az, aki beleteszi a műanyag ablakot, és átépít-kibont-hozzátold, csak hogy kényelmes legyen, meg aki csak természetes anyagokkal, a régit megtartva, épp csak kicsit átalakítva újít fel. Tudom azt is, hogy nem tetszik ez sok mindenkinek, sőt, igen kevés embernek tetszik csak.

De kérem szépen. Aki egy ingatlanügynöknél látja, hogy ez egy parasztház, olvassa a bőséges leírást, látja az alaprajzot, látja a képeket, az mégis, mit vár el? Miért nem megy akkor inkább a tucatjával eladó tízszer tizes kockaházat megnézni, az nem egyvégtében szobás, körbejárható, világos, sőt, még kémény is van benne...

Hát nincs igazam?!