Közel
Visszatértem :-).
Rögtön egy élménybeszámoló, múlt hét végéről maradt el. Az volt eredetileg betervezve, hogy a tavasz örömére elmegyünk biciklizni a csajokkal (mármint emberrel ketten biciklizünk, ők meg ülnek a gyerekülésekben, és élvezik), de a nagy szélre való tekintettel arra módosult, hogy elmegyünk autóval a biciklitúra tervezett végpontjára, sétálunk egyet, és jövünk haza :-). (Na jó, meg lusták is vagyunk, mint az agyag, így ha szél nem lett volna, találtunk volna más kifogást :-D.)
Ez a környék (mármint a Rábaköz) remek kavicslelőhely, épp ezért tele is van kavicsbányákkal. Ez úgy néz ki, hogy fognak egy csomó munkagépet, oszt elkezdenek ásni, és ezt addig folytatják, amíg jó nagy lyukat csinálnak a földben. Ezek a lyukak aztán, a termelés leállása után ott maradnak, további hasznosításra várva. Így lesz szépen lassan, de biztosan itt körülöttünk az ezeregy tó vidéke. Minden falu körül van egy-két-há-sok tavacska, tó, amiből a legtöbb esetben horgásztó válik (fürdésre ezek nem igazán alkalmasak, részint azért, mert eszméletlen mélyek, tíz-húsz méterig meg sem állnak, a parttól befelé nagyon gyorsan mélyülnek, részint mert rém hideg a vizük, tartós harminc fokban is tizenfokosak, részint meg mert a mederben általában rengeteg szemét is van, betonkoloncok, ottfelejtett rozsdás vasak, miegyebek). Így járt a falunk melletti tó is, a tulajdonosa alapított egy horgászegyesületet (azt hiszem, himodi horgászegyesületnek nevezik, de nem vagyok benne biztos), a tagok, akik szép éves tagdíjat fizetnek, kialakíthattak maguknak a tó partján saját stéget-horgászhelyet, és ott lógathatják a pecabotot. Évente egyszer-kétszer horgászversenyt is rendeznek. A tavat rendszeresen betelepítik halakkal, szóval utánpótlás is van, csak - ahogy egy ott horgászó helyi illetőtől megtudtuk - rettenetesen elszaporodtak a törpeharcsák, amik megeszik a kis halakat, amiből ugye, a nagy halak lennének a telepítés után...
Ettől még a tó maga gyönyörű.
Van rajta egy kis félsziget, pici földnyelv köti csak össze a parttal, van rajta tűzrakóhely, sok-sok fa, kész vadregény.
Anno ember céges bográcsolós bulikat is csinált itt, mikor még a kettővel ezelőtti munkahelyén dolgozott. A tulajdonos jutányos áron bérbe adja, a helyi kocsma vezetője visz ki asztalokat-padokat, evőeszközt, mindenféle italt bizományba (tehát csak az elfogyasztott mennyiséget kell utólag kifizetni), a szintén helyi mobil vécés meg biztosítja a higiéniát :-). Könnyen, gyorsan megszervezhető, olcsó, és húsz-harminc-negyven ember nagyon jól tudja ott magát érezni, a természet lágy ölén. Még a folyton elegáns francia ügyvezetőnek is tetszett...
Tetszett a csajoknak is. Bebarangoltuk a félszigetet, aztán elindultunk körbe a tó körül. Megfigyeltük az öblökben az ebihalakat, néztünk pillangót.
Orsi szavával "csavajgunk".
Kellemesen fújt a szél, sütött a nap, alig volt rajtunk kívül valaki kint, a táj meg gyönyörű. Szülőhelyem, az Alföld számomra azért elbűvölő, mert amerre csak nézünk, legfeljebb csak egy-két facsoportot látunk, ahol - mára már sajnos teljesen elhagyott - tanyák rejtőznek. Itt viszont az a szép, hogy mindenütt ligetek, erdőfoltok törik meg mezőgazdasági művelés alatt levő földek tábláit, itt egy folyócska, ott egy tó bújik meg. Virágok, kék ég, felhők, madárcsicsergés, mi kell még? :-)
A tótól nem messze áll az a fa, amibe első errejárásunkkor beleszerettem (mármint mikor anno jöttünk ide házat nézni), és azóta is minden évszakban szeretem megnézegetni. Még mindig nem tudom, konkrétan milyen féle-fajta fa, a helyiek is csak csodafaként emlegetik, mert olyan nagyon szép. Még sosem szálltam ki a kocsiból, hogy közelebbről is megcsodáljam, ezt az élményt arra tartogatom, ha végre költözünk, és utoljára búcsúzom el ettől a tájtól...
Ő az, bár ez a kép régebben, még levélbontás előtt készült:
-
2009.05.04. 01:00
-
m e o w
- 5 hozzászólás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.