Mai mese a falusi életről

Még mindig nincs fénykép, mert már elaludt az egész család, én meg elfelejtettem idekészíteni a memóriakártyát, úgyhogy majd legközelebb. Voltunk háromszor is nyaralni az elmúlt három évben, mióta nem írom a blogot. Kétszer ugyanott. Mert az úgy volt, hogy tavalyelőtt…

Mivel nem volt még elég feladatom - nem, nem igaz, csomó dolgot tehetnék, csak valahogy szeretném jobban kibontakoztatni a bennem lévő lehetőségeket -, jelentkeztem a hogyvolt blog felhívására, amiben sorozatok tartalmának zanzásításához kerestek jelentkezőket. Sok reményem nem…

Hétvégén tanultam valami nagyon csodálatosat. Már régebben is hallottam a lélekmasszázsról (eredeti, vagy lánykori nevén holistic pulsing-ról, csak a magyarítás így sikerült), de most végre kértem anyukámtól a szülinapomra, és megkaptam a tanfolyamot. Hihetetlen érzés, de…

Amikor gyerek voltam, minden egyes év egy örökkévalóságnak tűnt. Vánszorgott az idő az iskola közben, és vánszorgott nyáron is, hosszú, forró nyarakra emlékszem, végtelen délutánokra, rettentő sok szabadidőre. Most meg egyszer csak azt veszem észre, hogy hat éves a…

Sok drogossal beszéltem már életemben. Mindegyik azt mondja, legalábbis eleinte, hogy ő aztán nem. Vagy csak néha. És különben is, ő pontosan tudja, mennyi az elég, és azt sosem fogja átlépni. És attól még, hogy időnként csinálja, még nem lesz a rabja, dehogy...Hát,…

Amióta ideköltöztünk, fájón hiányoltuk a macskatársaságot. Mióta együtt vagyunk emberrel, mindig volt macskánk. Néha több is. Ennek a háznak a sajátosságai viszont nem igazán tették lehetővé a macskatartást. Kinti macskánk nem lehet, mert nincs egy hely, ahová behúzódhat…

Előszoba, kissé furcsa szögből fényképezve (ha szemben álltam az ajtóval, akkor a vaku nem villant, úgy viszont a fal színe totál másnak nézett ki, mint amilyen a valóságban): Ez itt az étkező (na jó, fényképezés előtt még feldobhattam volna némi terítővel, és a függöny…

... még a házunk festése is. Vasárnap 11 órára a mesteremberek végeztek. Fele annyi idő alatt, és fele annyi pénzért, mint az első, egy hét után elhajtott festő. Nem mondom, hogy totálisan hiba nélküli, de összességében igen tetszetős munkát végeztek. A neheze, persze, csak…

Néha vannak csodák. De tényleg. Itt állunk egy nagyon balsikerű festetés kellős közepén, bár már látszik, hogy ha egyszer kész lesz, akkor szép lesz, de nagyon sok idegesség volt/van/lesz még vele. A gyerekek nehezen bírják, hogy anya-apa nem ér rá, pedig szünidő van, csak napi…

így belejöttem, akkor még elmesélem azt is, hogy ismét totálisan átrendeztük a házat, és ember épített bele az áldott jó szomszéd bácsi segítségével egy csomó új falat, és lett nekünk rendes előszobánk, és kisebb, de funkcionálisabb étkezőnk, és külön nyílós-nem…